Animal

Nem nagyon kedvelem az állatok fényképezését, nem is igazán szoktam. Unalmasnak és közhelyesnek tartom a témát, mert minden le lett lőve már állatok terén. Persze vannak nagyon szép, valóban gyönyörű természetfotók, és valóban vicces állatfotók is, nem tagadom. Talán  a kategóriába belefér egy régi fotóm is, amelyet valahogy most találtam csak elő, nem is nagyon emlékeztem rá.
Analóg 35mm-es filmre készült eredetileg, ez digitalizált, gyöngécske változat, de azért sok-sok év után is sikerültnek tartom a képet.
 Túlzok, de talán benne van az egész világ.

..

Egy lusta kép

Ha nincs időnk, erőnk, kedvünk, pénzünk, energiánk menni kicsit fotózni, vagy cipelni a gépet, csupán csak az "ihletünk" van meg, akkor is érdemes kézbe venni a gépet, és a hozzánk legközelebb eső tárgynak nekiesni. Én sem tettem másképp, és eldőlve az ágyon kicsit kattogtattam, "csak az íze végett". Öt perc, egy jó kép - szerintem - a vágy kielégítve, fotózás aznapra letudva. És az eredmény sem feltétlenül elhanyagolható!
Én elégedett vagyok.

A nagymamám szokta mondani: beszélni fekve is lehet. Hát fotózni meg pláne!

Inspiráció

Néhány példát, tehát néhány igazán kiváló fotót vezetnék elő annak tanulságaként, hogy miért érdemes időről-időre böngészni a komoly fotósok oldalait. Nagyon hasonló témában találtam két kiváló alkotótól származó fotókat. Ezek a képek nem csak jók, hanem - szerintem - nagyon ötletesek is, így több szempontból is inspirálhatják a képekkel foglalkozókat. Bill West műanyag katonái olyan kreativitásról árulkodnak, amit én nagyon ritkán látok, és nagyon nagyra tartok. A kép kivitelezése innen már gyerekjáték, az eredmény pedig magáért beszél: ZSENIÁLIS!

A következő alkotó, Chris Antohony alábbi két képe egy más fajta, sokkal profibb és persze drágább kivitelezési módban készült, de ötletben és elképzelésben itt sincs hiány, a képek üzenete pedig is briliáns.

Szóval tessék csak nyugodtan nézelődni, és a jó ötleteket szemérmetlenül lenyúlni!



.

Antikonkrét

Új tárgyévet írunk, új formákkal illenék előrukkolni. Őszintén szólva, az első egy hétben még semmit sem kattintottam, és bevallom, az év végi vidéki szabadság alatt, bár cipeltem a drágát, mégsem használtam. Így most megint a gyűjteményből válogatok, és nem friss áruval operálok.
Az alábbi képeket egy esetleges kiállatás anyagaként kezdtem formába önteni, alakjuk a falraakaszhatóság és kiállíthatóság kötelező jegyeit hordozza. Ezért a fehér, paszpartut imitáló keret.
A tartalomról pedig mindenféle homályos, kétes esztétikai körmönfontságot mellőzve annyit: a "konkrét", mint téma fotózásától el lehet, és szerintem előbb utóbb el is kell távolodni, persze nem véglegesen, de ideiglenesen biztos, mert így nagyon sokat lehet a formák, színek és arányok tekintetében fejlődni, és persze közel lehet kerülni egy rokon művészeti ághoz, képzőművészethez is.

.